Moszkva kész lenne Washingtonnal tárgyalni a nukleáris leszerelésről, de aggódik a brit és a francia készletek miatt
A két ország atomarzenálja együtt sem teszi ki az orosz készletek tizedét.
A két ország atomarzenálja együtt sem teszi ki az orosz készletek tizedét.
Oroszországot igencsak meglepte, hogy Donald Trump amerikai elnök beiktatása után szinte azonnal megfenyegette Moszkvát: ha nem hagy fel az ukrajnai agresszióval, komoly szankciókra, adókra és vámokra számíthat. A meglepetés már csak azért is indokolt, mert korábban úgy tűnt, a republikánus politikus által szorgalmazott tűzszünet és béke inkább az orosz érdekeknek felelt volna meg. De mi a probléma Trump tervével, és mire számíthatnak az ukránok?
Richard S. az ukrán barátnője családjával való együttérzése miatt ragadhatott fegyvert Oroszország ellen.
Az ukrán államfő biztosított afelől, hogy Ukrajna kész békefenntartó kontingenst fogadni.
Az Európai Parlament nagy többsége által elfogadott állásfoglalásban a testület elutasítja, hogy Oroszország az Ukrajna történelmével kapcsolatos állításokat egy törvénytelen háború igazolására használja fel. A nagy többségbe beletartoztak a Tisza Párt képviselői, de a fideszesek nem: a kormánypártiak nem szavaztak ennél a témánál.
Az orosz gazdaság ellenálló képessége a háború és a nyugati szankciók közepette figyelemre méltó, de a gazdasági elit és Vlagyimir Putyin orosz elnök között egyre súlyosabb feszültség húzódik, ami a háború befejezése felé tolhatja Oroszországot – írja exkluzív riportjában a Reuters.
Moszkva a Kurszki területre betörő ukránok ellen küldte harcolni az észak-koreai csapatokat.
Ismét az orosz elnököt fenyegette az Egyesült Államok frissen beiktatott elnöke: magas vámot vezet be az orosz termékekre, amennyiben Putyin nem hajlandó megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról.
Egy meghiúsult üzlet miatt ítélt meg kártérítést egy orosz bíróság a Strabag, annak osztrák részvényesei és az Raiffeisen Bank International oroszországi részlege ellen, amely korábban Rasperiával kezdeményezett üzlettel akarta felszabadítani befagyasztott oroszországi milliárdjait.
Az ukránok január elején az oroszországi Kurszk megyében fogtak el két észak-koreai katonát.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint így is lesznek bőven magyarok Washingtonban, akik ünnepelhetik a „konzervatív hatalomátvételt”.
Ennek orvoslására a katonai logisztikából, ellátásból és karbantartástól vonnak el személyzetet.
Az új, gyorsreagálású NATO-erő, az ARF Romániában, Bulgáriában és Görögországban gyakorlatozik. Magyarország logisztikai feladatokat lát el – senki se lepődjön meg, ha brit hadoszlopokkal találkozik a magyar utakon.
Az egyik eszközt le is lőtte az ukrán légvédelem.
Moszkva állítólag nyitott bizonyos területi cserékre is, feltehetően a kurszki régióra utalva.
A megválasztott amerikai elnök is óvatosabban fogalmaz egy ideje.
Egy disszidens szerint a katonák agymosást kaptak, és készek feláldozni magukat Kim Dzsong Unért.
Több nagyvárosból, köztük Szaratovból és Kazanyból is károkat jelentettek.
Az orosz óriásvállalat a magas bérköltségekre hivatkozik egy kiszivárgott levélben.
A Der Spiegel szerint „bődületes sebességgel esik szét a világrend”. Ha Ausztriában Herbert Kickl lesz a kancellár, annak elsősorban a Kreml örül igazán, mert folytatódna Európa putyinizálódása, írja a Neue Zürcher Zeitung. Giorgia Meloni amerikai befolyásáról ír a Süddeutsche Zeitung. A Financial Times szerzője szerint a közösségi média nagy játékosai cseppet sem olyan erősek, mint amilyennek gondolják őket. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.